Ismerd meg a webfejlesztés történetét és főbb állomásait!

ismerd-meg-a-webfejlesztes-fobb-allomasait

1903 és 1969. Ez a két évszám hihetetlen jelentőséggel bír az emberiség történetében. Talán te is felismerted ezt a két dátumot. Az előbbi az első sikeres “igazi” repülő felszállása (Wright fivérek), a másik pedig nem más, mint a Holdraszállás időpontja. Igen, ha kiszámoljuk mindösszesen 66 év telt el a két esemény között. Ez akkor lesz még inkább impozáns teljesítmény, ha belegondolunk, hogy előtte évezredekig a kerék volt gyakorlatilag az egyetlen közlekedési és szállítási eszköz (a hajózás mellett).

Mi köze ennek a webfejlesztéshez?

Nem árulok el titkot azzal, ha azt mondom, hogy a fejlődés üteme azóta sem lassult, sőt mondhatni “hiperűrsebességre” kapcsolt, főleg ha az informatika világát nézzük. Ez egyrészt ijesztő lehet, ha belegondolunk, hogy az a generáció, aki gyerekkorában még a fekete-fehér TV-t is csak a boltok kirakatában tudta nézni, ma már olyan számítógépet (okostelefont) hordoz a zsebében, ami sokkalta erősebb azoknál a kompjútereknél, amik a Holdraszállás megvalósításának számításait végezték. Másrészt, örömteli is, hiszen mind felhasználói, mind vállalkozói szempontból olyan kapuk nyíltak és nyílnak meg folyamatosan, amelyek megkönnyítik, leegyszerűsítik a mindennapjainkat és a pénzszerzés teljesen új dimenzióit tárják azok elé is, akik eddig nem tudtak volna kiszakadni életkörülményeik béklyóiból.

A harmadik dolog, ami miatt ezt a felvezetést választottam ehhez a cikkemhez, az az, hogy ezáltal más perspektívába tudjuk helyezni a webfejlesztést és annak történetét. Hiszen láthatjuk, hogy a technológia rohamos fejlődésének következtében a szaktudás és tapasztalat, mint értékek is változóban vannak. Ez alatt azt értem, hogy hiába írja valaki magáról, hogy 25 éves webfejlesztői tapasztalattal rendelkezik, ez ugyanis önmagában nem garantálja azt, hogy a mai technológiákkal is megfelelően tisztában van, mivel azok folyamatosan változnak. Egy 5 év tapasztalattal rendelkező szakember is tudhat annyit, mint az, aki már 25 éve csinálja. Nekem elvileg 15 év tapasztalatom van honlap készítésben, ezt onnan számolom, amikor már fizettek azért, hogy honlapokat csináljak. Önmagában ez csak egy szám, mert a technológiai tudásom egy része már használhatatlan.

Én abban a korban is csináltam már honlapokat, amikor még a Flash őrület uralta a webfejlesztés piacát és mindenki megvolt őrülve a pörgő-forgó effektekért. Tudtam csinálni animált honlapot, meg zenét, meg minden hülyeséget, amit el tudsz képzelni, ma már ez tök halott. Az éveknek inkább a marketing, az üzleti folyamatok, ügyfélkapcsolat, a szemléletmód terén van értéke, mintsem a technikai oldalon.

Összeszedtem a legfontosabb mérföldköveket az elmúlt 20 évből, amelyek a webfejlesztéshez kapcsolódnak

  • 1990 – HTML – A HTML vagyis HyperText Markup Language kifejezés rövidítése, magyar jelentése: hiperszöveges jelölőnyelv. Ezt a szabványt 1990 óta használják webes felületek megjelenítésére. Megálmodója és megvalósítója: Tim Berners-Lee. Az internethasználat terjedése miatt fokozatosan fejlesztésre, átalakításra került. Ma már a HTML5-öt használjuk. Természetesen a fejlesztés jelenleg is folytatódik.

  • 1994 – CSS – Hakon Wium Lie nevű úriember találta ki a HTML szülőatyjával közösen. Ez a Cascading Style Sheets rövidítése, azaz lépcsőzetes stíluslapok. Ez egy stílusleíró nyelv, amivel a HTML típusú strukturált dokumentumok megjelenését lehet leírni.

  • 1994 – W3C – vagyis World Wide Web Consortium. Ez a konzorcium alkot még ma is nyílt szoftver szabványokat (vagy “ajánlásokat”, ahogy ők hívják) a világháló számára. A W3C ajánlásai alapján fejlesztünk ma is weboldalakat.

  • 1995 – PHP 1.0  – Korai szakaszában csak személyes honlapok karbantartására szolgált, ma már viszont egy általános szerveroldali programozási nyelv, amivel dinamikus weboldalakat lehet készíteni.

  • 1995 – Internet Explorer 1.0 – Ekkor még a Windows 95 korát éljük, afféle vadnyugat volt a szoftverfejlesztésben. Ez a böngésző is egy másik böngésző újradolgozása volt. Ma már az Internet Explorer 11 van a piacon, ami, ha lehet hinni a híreknek egyben az utolsó böngészője is a Microsoftnak (szerencsére). Megítélése az évek során nem sok jót kapott.

  • 1995 – JavaScript – Brendan Eich 10 nap alatt rakta össze ezt a programnyelvet a dotcom robbanáskor, amit fejlesztők milliói használnak a mai napig. Ha megfelelő angol nyelvtudással rendelkezel és érdekel a téma, akkor ezt a kb. negyed órás videót érdemes megnézni, ami a JavaScript rövid történetét meséli el.

  • 1997 – SEO – vagyis Search Engine Optimization, magyarul keresőoptimalizálás; az a folyamat, amely során egy weblapot a keresőoldalak találati listájának minél rangosabb helyére juttatjuk. Az emberek igen hamar felismerték annak a jelentőségét, hogy az ő honlapjuk legyen az első helyek egyikén a találati listában. Maga a SEO kifejezés az 1997-es évben terjedt el. 1998-ban a Google két szakembere megalkotta a PageRank algoritmust, ami a bejövő hivatkozások mennyiségének és erősségének függvényében rangsorolja a weboldalakat. A SEO-t ma már különálló iparágnak lehet tekinteni, a vállalkozók tetemes összeget költenek el azért, hogy organikus módon kerüljenek a keresési listák élére.

  • 1998 – Google – Igen, SEO előbb volt, mint maga a Google :). 1996-ban alapult meg Larry Page and Sergey Brin kutató projektje keretében. 1998-ban kapott egy jelentős összegű befektetést, azóta pedig a tech világ egyik legbefolyásosabb szereplője.

  • 1998 – Mozilla – egy szabad szoftver(készítő) közösség, amelyet a szintén ismert Netscape tagjai alapítottak. Talán a leghíresebb termékük a Mozilla Firefox webböngésző, de a mai napig rengeteg ingyenes termékkel szolgálják a világ számítógép felhasználóit.

  • 2003 – WordPress 0.7Matt Mullenweg és Mike Little alkották meg az első verziót a kétezres évek elején. Népszerűsége azóta nőttön nő, 2021 októberében már a top 10 millióban lévő weboldalak közel fele (42,8%-a) használja ezt nyíltforráskódú CMS rendszert, ami PHP alapokra van íródott és MySQL adatbázist használ. Magáról a WordPress-ről ITT írtam korábban.

  • 2005 – Google Analytics – A Google következő nagy dobása az analitikai szoftverének bevezetése volt. Sok más analitikai szoftverből merített inspirációt, első komolyabb ráncfelvarrása már a következő évben megtörtént. Tavalytól pedig már a 4-es verziót tudjuk használni. Ez a legnépszerűbb analitikai szoftver, rengeteg third-party támogatással, ügyfél támogatással és képzéssel rendelkezik. A weboldalak teljesítményére negatív hatással volt egyes szakértők szerint, de az általa okozott lassulást már 2009-ben egy JavaScript kóddal jelentősen csökkentették.

  • 2006 – jQuery – A jQuery egy JavaScript-könyvtár, amelyet a HTML DOM-fa bejárásának és kezelésének, valamint az eseménykezelésnek, animációnak az egyszerűsítésére terveztek. Megalkotója John Resig, akit Dean Edward korábbi cssQuery könyvtára ihletett meg.

  • 2007 – iPhone – A megjelenése óta töretlen sikernek örvendő iPhone széria első tagját 2007-ben mutatták be, ekkor még csak az USA-ban volt elérhető. (További nevei iPhone 1 vagy iPhone 2G.) Egy évvel később jött az iPhone 3G, azóta pedig számos új verzió jelent meg, jelenleg az iPhone 13 (Pro) a széria legfrissebb tagja. Az első megjelenésekor Steve Jobs azt nyilatkozta, hogy “a mai napon az Apple újraalkotja a telefont”. Ez bizonyos szempontból igaz is, ám az iPhone (és az Apple) márka megítélése azóta is kettős. (Én nem tartozom a rajongók közé)

  • 2007 – CSS Grid – Ez a  technológia teszi lehetővé, hogy egyszerűbben és konzisztensebben hozhassunk létre összetett, reszponzív webdesign-elrendezéseket a böngészőkben. Annak ellenére, hogy jelenleg nem ez a hivatalos sztenderd, a legtöbb nagyobb böngésző adoptálta a CSS rácsot.

  • 2008 – Google Chrome – Ez a többplatformos böngésző volt a Google következő nagy dobása. Fejlesztése 4 évig tartott, 25 kódbázis felhasználásával. Nagyon hamar népszerű lett a felhasználók között, főleg annak gyorsasága miatt, igaz ennek a gyorsaságnak az ára, hogy rengeteg RAM memóriáját használja fel a számítógépnek működés közben.

  • 2009 – CSS Flexible Box Layout – Közismert nevén Flexbox, egy elrendezési modell. A rugalmas elrendezés lehetővé teszi az elemek automatikus elrendezését a képernyő méretétől (vagy eszközétől) függően. Létrehozása a 2000-es évek nagy telefonos internet használata miatt következett be, továbbá a 2010-es években a népszerű keretrendszerek, például a Bootstrap intenzív használata inspirálta a CSS flexbox és grid layout specifikációit.

  • 2010 – Responsive Design – Az Ethan Marcotte által 2010 májusában megalkotott reszponzív web design (RWD) az az elképzelés, hogy a webhelynek a képernyő mérete, platformja és tájolása alapján kell reagálnia a felhasználó viselkedésére és környezetére. Csak 10 éves, durva, nem!?

  • 2011 – Bootstrap 1 –  A Bootstrap-ről és társairól már írtam bővebben: Közkedvelt, nyílt forráskódú eszközkészlet, amellyel gyorsan lehet design és reszponzív (mobil) weboldalakat létrehozni. A Bootstrap előnyei között van, hogy Saas-változókkal is lehet benne dolgozni, továbbá kiterjedt előre megírt komponensei, illetve JavaScript pluginjai vannak. Érdekesség, hogy ennek az angol szónak nincs magyar fordítása, a szaknyelvben is csak az angol szót használjuk.

  • 2012 – Media Queries – A média lekérdezések (Media Queries) a CSS3 egyik funkciója, amely lehetővé teszi a tartalom alkalmazkodását különböző feltételekhez, például a képernyő felbontásához (mobil és az asztali képernyő méretéhez). 2012 júniusában a W3C által ajánlott szabvány lett, és a reszponzív webdizájn (RWD) sarokköve.

  • 2014 – HTML5 – Ekkor került be a W3C ajánlásba. A kezdeti verziót számos új elemmel és attribútummal egészítik ki. A multimédiás és grafikus tartalmak natív befogadása és kezelése érdekében egy sor új változtatást is eszközöltek, vannak elemek, amiket bővítettek, más elemek támogatása pedig megszűnt.

  • 2015 – ES6 – Közismertebb nevén ECMA szkript, amelyet a Javascript nyelv szabványosítására hozták létre, a többszörös független megvalósítás elősegítése érdekében. A Javascript az első szabvány közzététele óta az ECMA szkript és a számítástechnika egyik legismertebb megvalósítása maradt.

Ennyi lett volna a webfejlesztés története dióhéjban, csak a legfontosabb állomásokat érintve.



Tetszett a bejegyzés?

Iratkozz fel és küldök Neked E-mail értesítőt, ha ehhez hasonló új cikk kerül fel a blogra.



Akikre büszkék vagyunk

Siker sztorik

Molnár Erika

Molnár Erika

Nekem borzasztó érthető volt, követhető és minden támogatást megkaptam. A facebook csoportban lehet kérdezni, rávezetnek a megoldásra és így nagyon gyorsan lehet fejlődni. Mindenképp ezzel akarok foglalkozni. Leginkábban abban szeretnék fejlődni, hogy egyedi sablonokat építsek, mert nagyon sok olyan felhasználó van, aki előre készített komponensekből akarja összerakatni a weboldalát, de én jobbat szeretnék, főleg így, hogy beleláttam a HTML és a sablonkészítés rejtelmeibe.

Elolvasom >>>

Nekem való?

Maradtak még kérdéseid?

Ha nem vagy biztos benne, hogy ez Neked való, vagy további kérdéseid vannak a kurzusokkal kapcsolatban,
írd meg chaten és 48 órán belül válaszolok!

Kérdezek!

A programozás alapjai

Ingyenes leckesorozat!

Ahhoz, hogy később kód szinten is meg tudj valósítani összetettebb frontend igényeket, tisztában kell lenned a programozás alapfogalmaival. Ebben a leckesorozatban bevezetlek a programozás alapismereteibe teljesen programfüggetlenül.

Megismerkedhetsz az algoritmusokkal, ciklusokkal, logikai műveletekkel és adattípusokkal, emellett gyakorlati feladatokat is kapsz minden témakörhöz. Mindezt egy kényelmes online oktatófelületen.

Regisztrálj és kezdd el még ma!

szám, kisbetű, nagybetű, legalább 8 karakter

Elolvastam és elfogadom az Adatvédelmi Nyilatkozatot

A programozás alapjai

Kövesd közösségi csatornáinkat is!