2022.09.17.

Miért használjuk az agilis módszertant a weboldal készítésben?

miert-hasznaljuk-az-agilis-modszertant-a-weboldal-keszitesben

Weboldalkészítés során a feladatok megfogalmazását általában néhány leírt, vagy kimondott mondattal elintézettnek szokták tekinteni, legalább is KKV szinten. Nem fogsz kapni specifikációt, sem részletes leírást arról, hogy pontosan mit kell megvalósítani. Általában e-mailben jönnek a kérések, vagy telefonon diktálja le az ügyfél / projektmenedzser, hogy mi lenne a feladat. Így sajnos az elkészült program/weboldal nem mindig azt a célt teljesíti, amit megfogalmazója megálmodott.

Hoztam néhány valós példát az elmúlt évekből, hogy milyen projekt feladatok szoktak felmerülni:

  • Valahogy úgy kéne megoldani, hogy kiválasztja egy űrlapon és kap egy e-mailt.
  • A termékkereső adja ki a azokat a blog cikkeket is, amik kapcsolódnak a termékhez!
  • Csak a klub tagok lássák a bejegyzéseket, és csak akkor, ha már az első részletet befizették!
  • Megtudnád úgy oldani, hogy csak telefonon jön elő a doboz? És lehessen oldalra is lapozni!

A KKV szegmensben általában semmilyen iránymutatást nem kapsz, csak igényeket, olykor rosszul megfogalmazva. A rossz hír az, hogy nem is várható el egy ügyféltől sem, hogy részletes specifikációt készítsen az igényeiről. Ügynökségi szinten az ügyfélkapcsolattartásra és az igények átbeszélésére külön ember, illetve kidolgozott folyamatok vannak. Nem ritka az sem, hogy valamilyen Project Management szoftvert használnak a feladatok rendszerezésére, például Asana, Trello, vagy Monday.

Bármit is kell megoldanod, igyekezz megszerezni minden lényeges információt, ahhoz, hogy pontosan értsd mi a feladat.

Mi van, ha az igények időközben megváltoznak?

Még soha nem csináltam olyan weboldalt, amiben ne fordult volna elő a következők közül legalább kettő:

  • design módosítás
  • struktúra módosítás
  • navigáció módosítás
  • funkció bővítés, funkció csere
  • “mégse kell”
  • “elvetettük, de még is kell”
  • “nem így gondoltam, hanem…”

Azt kell mondanom ez teljesen természetes, mert ahogy haladunk előre a projektben, az igények is fejlődnek, nem csak a termék. Erre fel kell készülni. Hogyan lehet mégis hatékonyan dolgozni, ha semmi sem biztos és bármikor bármi megváltozhat?

Mi az agilis módszertan?

A hagyományos fejlesztési folyamatok, amelyek a követelmények teljes specifikációján, majd a rendszer tervezésén, elkészítésén és tesztelésén alapulnak egyre ritkábban alkalmazhatóak weboldalkészítés során. Legfőképp azért mert a követelmények bármikor változhatnak. Nagyon ritka az az eset, amikor az ügyfelek pontosan tudják mit akarnak és végig ki is tartanak az elképzelésük mellett a projekt befejezéséig.

Az agilis módszer egy olyan a projektvezetési mód, ahol a követelmények és a megoldások az együttműködésen keresztül együtt fejlődnek. Ez elősegíti, hogy a készülő program / weboldal / webshop / alkalmazás alkalmazkodjon a felmerülő igényekhez és különálló fejlesztési ciklusokban jöjjenek létre az egyes funkciók.

Mondok egy példát. Amikor egy összetettebb igénye van az ügyfélnek, például fizetési felület, értékesítési csatornák, ajánlatkérő rendszer, akkor nem kell mindent egyszerre lefejleszteni. Helyette szakaszosan valósítjuk meg a funkciókat, így a honlap már termeli a bevételt, miközben egyéb funkcióit még fejlesztjük. Ez azt jelenti, hogy a teljes, késznek tekinthető weboldalt kisebb részfeladatokra bontjuk szét.

Az agilis elv nagy előnye, hogy a megrendelő folyamatosan be van vonva a fejlesztési folyamatba, azokat tudja tesztelni, így még időben lehet korrigálni és pontosítani a felmerülő igényeket, ezzel minimalizálva a felesleges munkát.

Hogyan tudod használni ezt a módszert a weboldal készítésben?

Egy ideális esetben akkor jutunk a fejlesztési fázisába, ha a design már készen van, és el is van fogadva a megrendelő által. Ezt nevezhetjük a teljes folyamat első részfeladatának. Ez is állhat több különböző ciklusból, például a logó megtervezése, branding elemek megtervezése, weboldal design, stb.

A fejlesztési lépéseket is érdemes részekre bontani. Több féle folyamat létezik, minden szabadúszó és minden ügynökség saját maga alakítja ki ezeket a lépéseket.

Agilis megközelítésben a weboldalkészítés szakaszai többnyire egyidejűleg zajlanak. Tehát, amint megvan az arculat és a webdesign, azzal már tovább dolgozhat a fejlesztő, míg a designer megtervezi a cég többi grafikai anyagát. Nézzük meg egy átlagos weboldal elkészítésének részfeladatait.

1. A design létrehozása statikus HTML/CSS formában

A designertől kapott grafikai terveket leképezhetjük egy működő demóvá. Ez lehetőséget ad arra, hogy az ügyfél egy amolyan prototípusként megtudja nézni hogyan fog megjelenni a weboldala különböző eszközökön. Ezen ponton jelezheti például, ha mégsem tetszik a betűtípus, vagy a színekkel van problémája. Ezenkívül a fejlesztő látja mik azok a dolgok, amik designból problémásak.

2. Struktúra megtervezése és a tartalom előkészítése

A kezdeti egyeztetések során mindig rengeteg az ötlet, sokszor elhangzik, hogy “Ez is lesz, meg az is lesz”. A fő gond pontosan ez, hogy csak “lesz”. Ezen a ponton azt kell összegyűjteni, ami már megvan. Ha nincs semmi, akkor pedig összeírni annyi tartalmat, amivel már ki lehet állni a világ elé. Ez leginkább a fő menüpontokat és azok szöveges tartalmát jelenti.

Vannak fejlesztők, akik tartalom nélkül is lekódolják a weboldalt “Lorem Ipsum”-ra, majd valamikor fel lesz töltve alapon. Én nem annyira szeretem ezt a megoldást, mert a többi részfeladat sikeressége múlik azon, hogy van-e tartalom, vagy nincs. Ezenkívül előfordulhat, hogy az ügyfél itt jön rá, hogy csak egy egyoldalas weboldalt, vagy egy landing paget tud kihozni a szövegből.

3. Az egyszerűbb funkciók lefejlesztése

Ha készen áll a tartalom, el lehet kezdeni kialakítani a honlapot a statikus HTML/CSS demó alapján. Ha valamilyen CMS-t használsz, akkor érdemes először létrehozni azokat az aloldalakat, amihez megvan a szöveges tartalom. Ezekből létre lehet hozni a különböző menüket és hivatkozásokat.

Ennek a fázisnak a végére valójában elkészülhetünk egy egyszerű, informatív weboldallal, ami bemutatja a cég tevékenységét, szolgáltatásait és biztosítja az ajánlatkérést, vagy a kapcsolatfelvételt.

Itt érdemes egyébként egy fizetési ütemet is beletervezni az együttműködésbe, így az ügyfélnek már van egy egyszerűbb weboldala, a kivitelezők pedig a pénzüknél vannak.

4. További funkciók

Mivel egy honlapnak sokféle célja lehet, a továbbiakban funkciók szerint érdemes szétbonthatni a fejlesztéseket, például:

  • struktúra bővítés, új tartalomtípusok, menü pontok bevezetése
  • értékesítési oldalak létrehozása kampányokhoz
  • új nyelv bevezetése
  • webshop bevezetése
  • harmadik féltől származó API-k, vagy külső szolgáltatások bevezetése

Összefoglalva a módszer előnyeit

Akkor megy jól egy együttműködés, ha sikerült kihozni belőle egy win-win szituációt. Az agilis módszertannal ez megvalósítható. Mivel egy ügyfélközpontú módszerről van szó, a megbízó azt érzi, hogy folyamatosan az igényei szerint történnek a dolgok. Az üzleti igényeket is hatékonyabban kiszolgálja ez a módszer, hiszen a már elkészült fejlesztések termelik a bevételt.

A fejlesztői oldalról a legnagyobb előnye, hogy kevésbé kell attól tartani, hogy feleslegesen csinálunk meg valamit és 200 módosítási kört kér majd az ügyfél. Könnyebb ütemezni a feladatokat, könnyebb megbecsülni a ráfordított időt és a fejlesztés költséget is.



Tetszett a bejegyzés?

Iratkozz fel és küldök Neked E-mail értesítőt, ha ehhez hasonló új cikk kerül fel a blogra.

.
Nekem való?

Maradtak még kérdéseid?

Ha nem vagy biztos benne, hogy ez Neked való, vagy további kérdéseid vannak a kurzusokkal kapcsolatban,
írd meg chaten és 48 órán belül válaszolok!

Kérdezek!

Kövesd közösségi csatornáinkat is!

Beavatlak a frontend fejlesztői munka rejtelmeibe, mesélek a szabadúszáról, mutatok hasznos kódrészeleteket és engem is jobban megismerhetsz.